)
LÁTVÁNYOSSÁGOK, LÁTNIVALÓK
Katolikus templom és templomkert
align=left Az 1990-es években épült templom külső falán Jézus szenvedéstörténete látható Morvai László tűzzománc alkotásaiban. A tűzzománc stációk a templomkertben is folytatódnak, a magyar történelem jeles eseményeit és személyiségeit bemutatva.
)
Református templom
A Gyógy- és Strandfürdővel párhuzamos Kossuth Lajos utcában található az 1802-ben épült, műemléki védettséget élvező református templom.
Terehegyi református templom
Az 1798-ban épült, szintén műemléki védettséget élvező templom a terehegyi városrész kis dombján található.
Zsigmondy sétány, park
align=left A Fürdőtől délre elhelyezkedő ősparkban számos képzőművészeti alkotás és kényelmes padok várják a pihenni vágyókat.
)
Harka-kút
Az ősparkban található 2000-ben felállított, értékes Zsolnay alapanyagú szökőkút a harkányi víz legendájához kapcsolódó motívumot ábrázol.
Országalmás csobogó
A 2000-ben felállított, Polgármesteri Hivatal előtt álló Milleniumi Országalmás csobogó Vajda László és Kamerer Tamás munkája.
FÜRDŐKULTÚRA
Harkányi Gyógyfürdő
align=left A Harkányi Gyógyfürdőben nem csak a gyógyvíz spontán hatása érvényesül. Természeti adottságai is kitűnőek: kedvező éghajlata, a gyógyfürdő mikroklímája, és az évi 2 100-2 200 napsütéses óra kiváló kiegészítője egy gondosan megtervezett fürdőkúrának.
)
A mozgásszervi, izületi betegségek megelőzésében-gyógyításában, csontritkulás, krónikus nőgyógyászati gyulladások, valamint a nyirokkeringés zavarainak javításában nagyon szép eredmények érhetők el egy-egy harkányi kúra során.
A fürdő bőrgyógyászai kiváló eredményeket értek el a pikkely-sömör (psoriasis) kezelése során a harkányi gyógyvízzel, amilyen hatású víz Európához legközelebb a Holt-tenger.
JELLEMZŐ PROGRAMOK
Harkányi Big Band és Jazz Fesztivál - június
Harkányi Fürdőfesztivál - július
Mediterrán Tenkesalja Fesztivál - augusztus
Szüreti Fesztivál - szeptember
Ördögűző / Téltemető - február
KULTÚRA
Futó László Pál Múzeum
Többdimenziós művek állandó tárlata és a galériában kortárs képzőművészek havonta változó kiállítása.
A VÁROS TÖRTÉNELME
Harkány a Dunántúl déli részén, a Villányi-hegység és a Dráva-folyó között, a folyó völgyében, a valamikori Bőköz keleti, illetve az Ormánság északkeleti határán fekszik. A Római Birodalom idején, a Pécset (Sopianae) Eszékkel összekötő hadiút mentén - amely gazdag szőlőskertek és gyümölcsligetek alján vezetett, a Villányi-hegység déli oldalán, a Tenkes-hegy lábánál - Harkány térségében is tártak fel római kori települést. A Római Birodalom bukása után itt élt hunok V-VI. századi emlékeit találták meg két ezüstfibula formájában, majd a VI-IX. század között, a régiót uralmuk alatt tartó avaroktól származó régészeti leletek kerültek elő 1934-ben. Fejes György által feltárt öt avar sírból, a Harkány melletti Lulupusztán és 1962-ben, szintén a település melletti Hasszán-dombon VIII. századi, késő-avarkori sírokra bukkant Kiss Attila régész.
A település a XIII. században udvarnoki birtok volt. Lakói, mint királyi népek, liszttel, gabonával adóztak. Az 1777-ben használatos pecséten, a "Harkani Pecit"-en, gabonaföld-ábrázolás látható. Harkány, mint jobbágytelepülés 1397-től a mindenkori siklósi uradalomhoz tartozott, míg a Harkánnyal összeépült, 1977-ben hozzácsatolt Terehegy kisközségnek más volt a birtokosa és a története is.
A gyógyvizet 1823-ban Pogány János gyűdi csatornaásó munkás fedezte fel, érezve, hogy az árokból felbuzgó meleg víz gyógyítóan hat fájó lábára. Miután a kémiai elemzések is bizonyították a víz gyógyító erejét, megkezdődött a település fejlesztése (még a Batthyányak idejében) és ez, az azóta eltelt több mint 150 esztendő alatt a mai, egymillió fős vendégforgalomhoz vezetett.
